8...

↗

-Hé kislány higgadj, nem ártod neked semmit a szekrényajtó.-kuncogott mögöttem Tammy mikor minden erőmből bevágtam a szekrény ajtaját így kisebb zajt csapva a folyosón.

-Miért? -fordultam felé ingerülten.

-Mert. -vigyorogva bámult rám én pedig már csak homlokon csaptam magamat.

-Köszönöm az értékes válaszodat barátosném. -suhantam el mellette majd a következő órámra tartottam és elmondtam vagy 10 imát,hogy ne legyen a teremben.
Az ajtóba körül kémleltem és megkönnyebbülten sóhajtottam fel mikor nem láttam sehol.
-Csak nem azt hitted nem lesz több óránk együtt? -nevetett bele a fülembe Lucas és mellkasát éreztem ahogy neki nyomta a hátamnak.
-Ennyire nehéz tőlem elszakadni? -szakadozva vettem a levegőt és nem akartam,hogy lássa az arcomat de megkerült és szemembe nézett.
-Igazából imádom látni,hogy milyen reakciókat váltok ki belőled. Kíváncsi vagyok meddig bírsz nekem ellenállni. -nevetett fel önelégülten amitől felment bennem a pumpa.
-Szerintem túl magas lovon ülsz barátocskám,de majd ha valaki letaszít nehogy a végén még megsérüljél. -tudtam,hogy az arcom már lángol a dühtől így fogtam magam és levágódtam Josh mellé.
-Nem bírom elviselni azt a beképzelt pofáját. -morogtam az orrom alatt.
-Hé nyugi, tudom nehéz figyelmen hagyni de próbáld meg. Lehet,hogy egy idő után megunja és leszáll rólad.Majd keres új prédát akit betud csalni a csapdájába. -mosolygott rám Josh én pedig hálás voltam neki. Erre az órára teljesen megnyugtatott.
-Na mi volt az új sráccal? -vetődött mellém Gary így kerek volt a csapatunk.
-Lehetne,hogy ne ő legyen a téma? -néztem rá mérgesen mire vette az adást,hogy nem kívánt téma Lucas.
Leültünk az ebédünkkel a szokott asztalunkhoz majd fintorogva ránéztem a kajámra.
-Nekem ettől a kinézettől elment az étvágyam. -általában normális kaját osztanak de a mai valami rémes volt már csak látszatra is.
Drága bájgúnár foglalt velem szemben helyett egy másik asztalnál mellette Alice társaságában és suli khm ribancaival és az eszetlen focistákkal. Úgy látszik megtalálta a folt  a zsákját.
A francba az örökös nézésével. Megőrjít, inkább neki láttam megkóstolni azt a kotyvaszt ami a tányéromon volt.
-Evésbe fojtja undorát. -nevetett fel Liam mire a többiek is csatlakoztak hozzá.
Morgás helyett inkább felálltam az asztaltól és vissza vittem a tányért a helyére. Nekem mára elég volt. Elmentem Lucasék asztala mellett mire egy kéz megragadta a csuklómat én pedig ránéztem az illetőre.
-Elengednél? -néztem kezét ahogy az enyémet fogja, érintése kellemes volt nem szorított vagy tartott erősen egyszerűen csak fogta.
-Kérsz a kajámból enyém valamennyivel normálisabban néz ki mint amilyen a tiéd volt.-ezt a kijelentését nem tudtam mire vélni. Nem tudtam róla leolvasni semmit. Esetleg gúnyolódott volna vagy,hogy komolyan beszél.
-Kösz de jól laktam. -néztem a szemébe és szájam széle akaratlanul is felfele görbült akár csak az övé.
-Rendben. -bólintott majd elengedte a csuklómat és olyas fajta hideget éreztem érintése helyén mintha égetné a hideg a csuklómat, közben melegem volt. Mi a fene? Elment az eszem.
Kicsit sokkolva álltam még ott majd gyorsan észbe kaptam és vissza mentem az asztalunkhoz.
-Minden oké? -lengette meg előttem Tammy a kezét én pedig pislogtam párat és bólintottam.
Átnéztem a másik asztalra és a velem szemben ülő fiú mosolyogva nézett engem. Úgy nézett mintha olyat látna amit még nem, újdonságot valami szépet. Kellemetlenül éreztem magamat ezért lehajtottam a fejemet és a cipőm orrát vizslattam. Ráfér egy kis takarítás.
-Nem gond ha felmegyek? -megrázták a fejüket én pedig felálltam és kisétáltam az ebédlőből. Kiléptem a suli ajtaján  majd levetettem magamat az udvar szépen zöldülő füvére. Kellemes meleg cirógatta a testemet és a friss levegő jót tett a fejemnek. Hátra vetettem magamat a fűbe és csak élveztem a délutáni meleget.