2016. december 4., vasĂĄrnap

5...

💱

Idegesen trappoltam be a szobĂĄmba majd bedugtam a fĂŒlembe a fĂŒlhallgatĂłt Ă©s maxra tekertem a hangerƑt,hogy mĂ©g csak vĂ©letlenĂŒl se hallhassam Ƒket.
MĂĄr Ă©pp elszenderedtem amikor Ă©les kiabĂĄlĂĄst hallottam ami mĂ©g a zenĂ©t is tĂșl szĂĄrnyalta. Csakis Tammy lehet.
-Alice ezeregyszer megmondtuk,hogyha hozol fel ide pasit azt zĂĄrd be a 4 fal közĂ©. Rohadtul nem vagyunk kĂ­vĂĄncsiak mit mƱveltek szĂłval lĂ©gyszĂ­ves tartsd tiszteletben a kĂ©rĂ©sĂŒnket. -kilestem az ajtĂłn,hogy mĂ©gis mi törtĂ©nhetett.
Alice asztalon ĂŒlt egy szĂĄll bugyiba Ă©s melltartĂłba mĂ­g heves nyĂĄlcserĂ©t folytatott Lucasszal Ă©s igencsak intim helyeken fogdostĂĄk egymĂĄst.
Nem akartam feltƱnƑen leskelƑdni de szerencsĂ©mhez  hĂ­ven jobban nekidƑltem az ajtĂłnak mint kellett volna Ă©s kiestem a nappaliba. A francba a bĂ©nasĂĄgommal.
-Oh szia szĂ©psĂ©gem. -hallottam meg Lucas csĂĄbos hangjĂĄt Ă©s mĂĄris pirulĂĄsba futott az arcom. Éreztem ahogy Ă©g. Gyorsan felugrottam lehĂșzogattam a pĂłlĂłmat Ă©s a padlĂłt vizslattam.
Ez nagyon ciki. 
-Mi a fenĂ©re vĂĄrtok mĂ©g? Öltözzetek, utĂĄna neked hĂșzĂĄs a lakĂĄsbĂłl. -mutatott Lucasra majd az ajtĂł felĂ©. Köszönöm Tammy.
MĂ©g mindig ott ĂĄlltam leblokkolva a szobĂĄm elƑtt hallottam Tammy lĂ©pteit ahogy a konyhĂĄba siet.
Na jó azt tudom,hogy addig nem fog békén hagyni amíg el nem mesélek neki mindent.
Alice ajtaja nyĂ­lt majd Lucas lĂ©pett ki rajta pĂłlĂł, nadrĂĄg cipƑ a helyĂ©n volt majd lassĂș lĂ©ptekkel indult meg felĂ©m Ă©s pĂĄr centire megĂĄllt tƑlem.
-Tetszik,hogy ennyire felizgatlak.-szĂĄja sĂșrolta a hajamat Ă©s azt hittem ott csuklom össze elƑtte. 
Vissza akartam vågni neki de egyszerƱen torkomba ragadtak a szavak. Kicsit megfordultam,hogy szembe lehessek vele. Majd 10 cm-rel volt magasabb mint én.
-MĂĄskor lĂ©gyszi ĂŒgyelj arra,hogy szobĂĄba maradjatok. BĂĄr ahogy Alicet ismerem többet sem lĂĄttunk itt.- kacsintottam rĂĄ Ă©s bĂŒszke voltam magamra,hogy nem hagytam,hogy a földbe tiporjon arroganciĂĄjĂĄval. 
-Alice mĂ©g igen keveset tapasztalt belƑlem. -nevetett fel,bĂĄr Ă©n nem Ă©rtettem mire cĂ©lozgat. 
-PĂĄ hölgyeim.- intett majd mĂ©g rĂĄm nĂ©zett. -És ne aggĂłdj hamarabb fogsz Ășjra lĂĄtni mint gondolnĂĄd. -kacĂ©rul felnevetett majd tĂĄvozott a lakĂĄsbĂłl. LevegƑ kell! Most!!!
A balkon ablakĂĄhoz siettem majd kilĂ©ptem a hideg csempĂ©re bĂĄr a nap hĂ©t ĂĄgra sĂŒtött Ă©s Ă©rezhetƑ volt a nyĂĄri 30 fokos meleg.
Újra lĂ©legeztem. Mikor közelemben volt fel sem tƱnt,hogy nem kapok levegƑt. CsupĂĄn tĂĄvozĂĄskor Ă©reztem azt a fojtogatĂł Ă©rzĂ©st. 
-Minden rendben? -lĂ©pett mellĂ©m Tammy Ă©s aggodalmas arccal fĂŒrkĂ©szett.
-Igen. -prĂłbĂĄltam biztatĂłan rĂĄmosolyogni. Tudom,hogy nem hiszi el de most mĂ©g vĂĄr.  De mĂ©g a mai nap folyamĂĄn alkalmat fog rĂĄ talĂĄlni,hogy mindent megtudjon.

...
Tammy Ă©s Ă©n bementĂŒnk a szobĂĄmba majd Ƒ ledƑlt az ĂĄgyamra Ă©n pedig idegesen jĂĄrkĂĄltam.
-Tamm mit is mondtål a vonzalomról? -idegesen doboltattam az ujjaimat az arcomon majd Tammy mosolyogva råm nézett.
-Arra vagy kívåncsi,hogy vonzódsz-e ahhoz a sråchoz?- na durr bele. Köszi Tammy,hogy mindig a lényegre térsz.
-Lucas.- köhintettem majd bólintott.
-Az Ă©rdekel,hogy vonzalom amit Lucas irĂĄnt Ă©rzel? -nĂ©zett rĂĄm Ă©s Ƒ pontosan tudta a vĂĄlaszt de tƑlem akarta hallani.
-Igen az érdekelne. -hajtottam le a fejemet.
-HĂ© ne szĂ©gyenkezz, ez termĂ©szetes dolog. LĂ©gyszi hadd ne tartsak neked a vonzalomrĂłl Ă©s a hormonokrĂłl biosz ĂłrĂĄt. - mindketten hangosan felnevettĂŒnk Ă©s mĂĄris nyugodtabb lettem.
-Mit éreztél amikor a közeledben volt? -tette fel azt a kérdést amire nem akartam vålaszolni.
-Ahj Tammy. Ne kĂ­nozz. -nyafogtam mire dĂŒhösen rĂĄm pillantott.
-Beverly Emma Hills, beszĂ©lj ha mondom. -fenyegetƑzött de Ă©n csak jĂłt derĂŒltem mĂ©rges arcĂĄn.
-A tĂ©rdeim felmondjĂĄk a szolgĂĄlatot a fejem összekuszĂĄlĂłdik a szĂ­vem hevesen kalapĂĄl Ă©s Ășgy Ă©rzem megƑrĂŒlök ha a közelemben van. És tudod mi a vicc? Mai kicseszett nap ismertem csak meg. Szerinted ez normĂĄlis? Mert szerintem holnap megyek a dili dokihoz. -fĂșjtattam dĂŒhömbe ahogy bevallottam Ă©rzĂ©seimet.
Tammy hangos nevetĂ©se töltötte be a szobĂĄt amit eleinte morgolĂłdva figyeltem majd kĂ©sƑbb elmosolyodtam Ă©s mikor egy perc utĂĄn mĂ©g mindig röhögött, vele egyĂŒtt kacarĂĄsztam. ƐrĂŒlet ez a lĂĄny.
-Te idiĂłta tudod kik beszĂ©lnek Ă­gy az Ă©rzelmekrƑl? -Ășjra vissza nyerte beszĂ©lƑ Ă©njĂ©t Ă©n meg kĂ­vĂĄncsian fĂŒrkĂ©sztem.
-Minimum akik egy Ă©ve szerelmesek egy srĂĄcba. SzĂłval most vagy elsƑ lĂĄtĂĄsra szerelem volt vagy tĂ©nyleg dili dokihoz megyĂŒnk holnap. -Ășjabb röhögƑ görcse lett Ă©n pedig mĂ©rgembe összes pĂĄrnĂĄmat hozzĂĄ vĂĄgtam.
-Te csak ne csĂșfolĂłdjĂĄl velem kisasszony. -ĂŒltem le mellĂ©.
-Ugyan hölgyem,sose vetemednék ilyen módszerekhez. -törölgette a szemeit de amint meglåtta a grimaszomat hasra fordult és ott röhögött tovåbb.
-Ha nem hĂșzol ki a szobĂĄmbĂłl vissza rakatlak Liam mellĂ©. -csaptam a lĂĄbĂĄra.
-Isten ments,csak hozzĂĄ ne. -jĂĄtszotta szĂ­npadiasan mintha bĂŒntetĂ©s lenne szĂĄmĂĄra.
-Tammyyyy. -kiåltottam rå mikor még mindig rajtam röhögött. -Utållak.
-Én is. -nyomott puszit az arcomra majd kisietett a szobĂĄmbĂłl de a falakon keresztĂŒl hallottam mĂ©g a röhögĂ©sĂ©t.
-Hallgass mĂĄr Stewart.- ĂŒtöttem meg a falat de ha lehetsĂ©ges mĂ©g hangosabb lett. PĂĄ pĂĄ alvĂĄs.




1 megjegyzés: